A tejlázról - "életmentő tippel"

Berci születése előtt nem is hallottam a tejlázról. Aztán mikor 4 hetes volt, egyik pillanatról a másikra olyan rosszul lettem, hogy felemelni is alig bírtam a saját gyerekemet. Nem értettem, mi bajom. Semmim sem fájt igazából (hogy a melleim feszültek, természetesnek tűnt akkor), csak nagyon legyengültem, és rázott a hideg. Mikor megmértem a lázam, én is meglepődtem, hogy 40,5°C-ot mutatott... Életemben nem voltam ilyen lázas. Férjem akkori munkatársai tudták a választ: tejlázat kaptam. A "szerencsésebbek" találkoznak ezzel a problémával akkor amikor van a közelükben szakember: csecsemős nővér vagy szülésznő aki azonnal tudja a választ és segít.

Én arra emlékszem, hogy Marci születése után a fürdőben furcsa, bizsergő érzés volt a mellem táján és ösztönösen nagyon erősen masszírozni kezdtem a mellkasomat közvetlenül a mellem fölött miközben jó meleg vízzel zuhanyoztam. Akkor még nem tudtam, csak ösztönösen cselekedtem: ezzel nagyban elősegítettem a tej belövellését a szülés utáni napokban, és (mint kiderült) megelőztem a tejlázat. Mivel ezt a praktikát már tudtam, tudatosan masszíroztam magam a második szülés után, és semmi gond nem is volt (Berci már a szülőágyon is szopizott)! Egészen a 4. hétig. Majd 3 héttel később, kisfiam 4 hetes korában!

Tanulság:
- nem igaz, hogy a tejláz csak a szülés körüli napokban jöhet elő
- akkor következik be, amikor az egyik (vagy több) tejcsatorna elzáródik, és az ott felgyülemlő tej feszíti és csomót képez
- így néz ki az anyamell mikor tejet termel:

- amikor a mell még "nem tudja", hogy a baba mennyi tejet igényel, előfordul, hogy a szükségesnél sokkal többet termel, és benne marad amit a baba nem szív ki
- vagy megváltozik a baba igénye, és a mell nem tud azonnal a megváltozott mennyiséghez alkalmazkodni
- vagy nem helyesen szív a baba és bizonyos csatornák elzáródnak
- így kell helyesen mellre tenni a babát:

- jó mélyen a szájpadlására felnyomni a mellbimbót, és lehetőleg a mellbimbó udvarának nagy részét takarja a szája, így minden csatornához hozzáfér, a nyelve az alsó ínye fölött van és rákunkorodik a mellbimbóra, és erősen rátapad

- ha épphogy érinti a mellbimbót, a nyelve az alsó ínye mögött van, ajkai befelé hajolnak és az álla nem érinti a mellet: helytelen!

- felváltva kell a jobb és bal mellből szoptatni, így mindkettő egyformán kiürül

Most következzenek azok a tippek, amiket én kaptam mikor tejlázzal szenvedtem otthon, és lelki szemeim előtt már a sebész kése lebegett. A védőnőm (már egy korábbi posztban dicsértem, nagyon kedves, tapasztalt, jó szakember) ezt tanácsolta:

Tipp 1: szoptatás előtt jó meleg vízzel megmosni a mellet (ettől a tejcsatornák könnyebben megnyílnak), majd szoptatás után jegelni (jégzselét tetrapelenkába csavarva a mellre helyezni)

Tipp 2: erős masszírozás szoptatás után
(Na, ez úgy tud fájni, hogy csillagokat lehet látni.)

Mivel ezek nem használtak, újabb segítségre volt szükségem.

Nekem a szülésznőmnek azonban van egy tuti tippe/m:

Tipp 3: szoptatáskor fordítsd a baba állát a csomó felé! Ha úgy van a csomó, akár a baba fölé hajolva (fekvőtámaszpózban), vagy oldalt kell fordulni. Nekem 2 szoptatásra kiszívta a saját babám a csomót, és nem volt szükség se fájdalmas masszázsra, de sebészi beavatkozásra. Ekkor vált egyértelművé számomra, mennyire csodálatosan összehangolt egység ez a baba-anya páros! :)

Szubjektív: a fejés nem feltétlenül segít, mert a mell annyi tejet termel, amennyit a baba elfogyaszt, és a fejés következtében legközelebb csak még a lefejt tej mennyiségével többet termel.

+ Info: bizonyos szoptatási pózok segíthetnek. Íme, néhány. Ám ezekről még bővebben, külön fejezetben lesz szó! Addig is, hasznos infók itt, képek pedig itt:

szuper infók angolul itt

ikrekkel pedig így